2017.09.21. | nyitólap | honlaptérkép | kedvencek közé | legyen a nyitólapom
magyar | deutsch | Vakok és gyengénlátók verziója
szentgotthard.hu | hivatal.szentgotthard.hu | ip.szentgotthard.hu | online-szállás | kisterseg | orseg.net
Bejelentkezés

Regisztráció
Keresés

Szavazás
4500 aláírás gyűlt össze a hulladákégető ellen. Ön szerint eredménnyel jár a tiltakozás?
-Igen, a közakaratnak érvényesülnie kell.
-Nem, a lakosság véleménye nem döntő súlyú.
-Lehetséges, de a lakossági tiltakozás önmagában nem elég.
Hírlevél feliratkozás

Ide tartozunk

Kistérségünk






JELMAGYARÁZAT:
GyalogtúraTemplomHorgászatFürdőHatárátkelő
Nemzeti Park EmlékműÉtteremTurista-információNépművészet
VasútállomásVízisportSzínházKerékpárút Evezés
MűemlékSzállásKórházBorvidékBenzinkút


TELEPÜLÉSEK:
Szentgotthárd
információ: 94/380-010 :: www.szentgotthard.hu




Alsószölnök
információ: 94/534-006 :: www.alsoszolnok.hu

A Szentgotthárdtól 7 kilométerre lévő községben évszázadok óta élnek együtt szlovének, németek és magyarok. Az oklevelek először 1378-ban említik Felsőszölnökkel együtt Zelnuk inferior et superior néven. Az Ausztriában eredő Rába Alsószölnöknél lép Magyarország területére. Az ide látogatónak érdemes megtekinteni a templomot, mely 1815-ben épült klasszicizáló stílusban; 2001-ben felújításra került. Mellette található a Mária-szobor, az első és második világháborús emlékoszlop, szemben pedig Szent Flórián szobra. Érdemes felsétálni a templom mögött található dombra, ahonnan szép kilátás nyílik a Rába folyó völgyére és a határ másik oldalán elhelyezkedő osztrák településekre.
Szálláshely: Sátorozóhely, mely kb. 50 fő elhelyezésére alkalmas. WC-vel, zuhanyzóval ellátott.

Apátistvánfalva
információ: 94/536-001 :: www.apatistvanfalva.hu

A településre, mely Szentgotthárdtól 7 kilométerre található, eredetileg a szeres szerkezet volt a jellemző, a házak a szelíd dombokon és lankákon elszórtan helyezkedtek el. Az oklevelek először 1350-ben említik a falut, melynek lakói a 19. század közepéig a szentgotthárdi cisztercita apátság jobbágyai voltak. Temploma 1786-ban épült, védőszentje s egyben a falu névadója Harding Szent István cisztercita apát. Igényesen felújított és átépített turistaszállójában, mely szép természeti környezetben található, kellemes kikapcsolódást találhat mindenki, aki szereti a fenyőerdők illatát.

Csörötnek
információ: 94/541-022 :: www.csorotnek.hu

Csörötnek a Rába folyó által kettészelt kis vasi település. A falu mind a történelmi Őrség központjától, mind a legnyugatibb várostól - Szentgotthárdtól - 10 km-re fekszik. Hagyományai, szokásai és nyelve alapján sokan az Őrséghez sorolják, de szorosabban az un. Rába-vidék egyik meghatározó települése. Építészetileg kiemelkedő szépségű az 1983-ban modern stílusban épült római katolikus templom és a mellette elhelyezkedő - mediterrán vonásokat magán viselő - keresztelő kápolna. Jelenleg, a település a környék egyik közigazgatási, oktatási és gazdasági központja, amelyet körjegyzősége, Magyarlakkal fenntartott közös iskolája, óvodája, egészségügyi szolgálata és kisebb üzemek jellemeznek. Az itt élők nagy szeretettel és odaadással gondoskodnak falujuk értékeiről, amiket - vendégszeretetüket bizonyítva - szívesen ajánlanak a községükbe érkezőknek is.
Felsőszölnök
információ: 94/434-328 :: www.felsoszolnok.hu

Magyarország legnyugatibb települése, egyben a legnépesebb szlovén falu - a magyar-szlovén-osztrák hármas határon fekszik. Lakosságának 90 %-a szlovén nemzetiségű és itt található az Országos Szlovén Önkormányzat központja is. Felsőszölnököt az oklevelek először 1378-ban említik latin nyelven (Zelnuk Superior). A III. Béla által alapított cisztercia apátság majorjaiból hozták létre az itt élő szlovének azokat a településeket, amelyek a Rábavidéken máig fennmaradtak, köztük Felsőszölnököt is. A falu a dobrai (Neuhaus - Ausztria) nagybirtokhoz tartozott, mely egészen a 19.század közepéig a Batthyányiak kezén volt. Felsőszölnök történetének legnevezetesebb személyisége Kossics József (1788-1867) plébános, aki nyelvész, történész és néprajzkutató is volt. Az első magyarországi szlovén tájmonográfia és számos kötet szerzője. Síremléke a temetőben, emléktáblája a templom falán található. Turista útjelzés vezet a Trianon után felállított hármas határkőhöz.

Gasztony
információ: 94/538-008

A Rába völgyében fekvő község nevét a kisnemesi Gasztony testvérekről kapta. Előzőleg Kövesszarmnak hívták és Magyarország akkori nyugati határa - az un. gyepű - őreinek szálláshelye volt. Későbarokk templomának belsejében II. József korabeli török feliratos emlékek találhatók, amelyek egy Balkánon szolgálatot teljesítő nagykövet révén kerültek a helységbe. A volt Pázmándy-kastély szintén barokk stílusú, napjainkban a polgármesteri hivatalnak és a kulturotthonnak ad helyet.


Kétvölgy
információ: 94/436-135 :: www.ketvolgy.hu

Kétvölgy közvetlenül a szlovén határ mellett elhelyezkedő kis nemzetiségi falu. 2002. tavaszától állandó határátkelőhely működik Kétvölgy és a szomszédos Cepinci (Szlovénia) között. A falu a szlovén és az osztrák határ közé ékelődő Vendvidékhez tartozik, mely az ország egyik legértékesebb természeti területe és egyben az Őrségi Nemzeti Park része. A település nagy kiterjedésű rétekkel övezett tanyákból áll, amelyeket hatalmas erdős területek határolnak. Ez a településforma a szórványtelepülés, amely Magyarországon csak ezen a vidéken található. A kiváló természeti adottságok, a változatos felszín, az igazi csend és a nagyszerű levegő sok látogatót csalogat a vidékre, ezért a településen a közelmúltban számos vendégház épült.

Magyarlak
információ: 94/541-000 :: www.magyarlak.hu

Magyarlak község a Rába völgyének déli oldalán, Szentgotthárd város keleti szomszédjaként, szép természeti környezetben fekszik az Őrség Nemzeti Park szélén. A falut északon a Rába folyó, délen az Alpok egyik utolsó dombvonulata fogja közre. A Rába igazi vadvizi világa régi kedvence a vizitúrázóknak, akik a faluból vagy annak környékéről gyakran indítanak hosszabb-rövidebb vizitúrákat. A falut másik oldalról kísérő dombokat erdők és szőlőskertek borítják, ahol szép környezetben, kristálytiszta levegőn lehet erdei sétákat vagy hosszabb túrákat tenni. A falu több mint 700 éves, hajdan a közeli szentgotthárdi cisztercia apátság szerzetesei alapították egyik külső majorukként az 1200-as évek elején. Eredetileg két falu, Magyarlak és Háromház az 1935-ös egyesüléstol Magyarlak néven él. A rendezett szép községnek jelenleg mintegy 800 főnyi lakosa van. A hármashatár közelsége miatt jó kiindulópontja lehet az Ausztriába, Szlovéniába, Őrségbe tervezett túráknak, utaknak is.

Nemesmedves
információ: 06 (30) 387-4229 :: www.nemesmedves.hu

Nemesmedves Vas megye legkisebb települése. Az Alpokalja félreeső szegletében nagy kiterjedésű erdők ölelik körül. Főterén második világháborús német védőállomás maradványai és egy orosz T34-es tank, valamint az ország minden megyéjének emléket állító kopjafa-park és harangláb a fő látványossága.

Orfalu
információ: 06 (30) 480-1180 :: www.orfalu.hu

Orfalu a legkisebb szlovén település, jelenleg 58 ember él itt. A Fekete-tó és környéke - mely a falu határában helyezkedik el - az Őrségi Tájvédelmi Körzet egyik legjelentősebb, fokozottan védett területe. Magyarországi viszonylatban a Fekete-tó és a hozzá hasonló szigetszerűen előforduló tőzegmohás lápok flóra-fejlődéstörténeti kuriózumnak számítanak. Az utolsó jégkorszak utáni, lassan felmelegedő, hűvös klímához kötődnek. Területén számos növény- és állatritkaság él. Máig több misztikus történet maradt fenn a Fekete-tóról. " A tó helyén valamikor egy szép kis falu állt, templommal a közepén. Történt pedig, hogy egy asszony elkésett a vasárnapi miséről, mire így átkozódott: "Hogy süllyedne el ez a templom!" Abban a pillanatban megmozdult a föld, a templom süllyedni kezdett, vele együtt a falu is. Nemsokára a valamikori falu helyét összefüggő vízfelület foglalta el." Az idősek azt mondják, hogy hétévente, telihold idején a templomtorony keresztje felbukkan a "tóból".

Rábagyarmat
információ: 94/440-019 :: www.rabagyarmat.hu

Rábagyarmat község területének határa a Rába folyó, továbbá Csörötnek, Kondorfa és Hegyhátszentmárton községek. A település már az őskorban is lakott hely volt. A honfoglalás után a nyugati gyepű egyik katonai őrhelye létesült a Rábától délre húzódó dombokon. A község neve Gyarmat, a Kürt-Gyarmat törzs nevéből származik. Az első írásos emlék 1157-re vezethető vissza. Első temploma az Árpád korban épült. A falu iskolájáról az 1600-as évek óta vannak adatok. Az önkormányzat jelenleg 1-8 osztályos iskolát és egycsoportos óvodát tart fenn. A község önálló háziorvosi szolgálattal rendelkezik. A településen több kereskedelmi és vendéglátóegység található. A lakosság száma közel 900 fő.

Rátót
információ: 94/538-021 :: www.ratot.hu

Rátót község Vas megye nyugati szélén, a Rába folyó bal partján található. Határait délről a Lahn patak mossa, északról a 8-as főút övezi. Legjelentősebb építménye a Széll Kálmán kastély, mely műemléképület. A parkjában - mely természetvédelmi terüket - több olyan fa, cserje található, mely ritkaságszámba menő. A falu patak melleti részén helyezkedik el az Aradi park, a hagyomány szerint Deák Ferenc, a haza bölcse egyik itt tartózkodása alkalmával tizenhárom tölgyfát ültetett el az aradi vértanúk emlékére. 1992-ben épült a község lakosságának összefogásával a római katolikus templom. A templom modern stílusban, a környék építészeti hagyományait folytató fa haranglábas, alacsony, csonka kontyosnak épült.

Rönök
információ: 94/538-025 :: www.ronok.hu

A Szentgotthárdhoz legközelebb elhelyezkedő község Alsó- és Felsorönök 1950-es egyesülésével jött létre. A településen jelentős a németajkú lakosok száma. Az idelátogatók megtekinthetik a falun kívül eső, az országhatáron elhelyezkedő neogótikus Szent Imre templomot. Nemrég állították helyre, jelenleg kulturális rendezvények színtere. Régebben kedvelt búcsújáró hely volt. Az a hír járta, hogy az ide zarándokló betegek - elsősorban a mozgásszervi sérültek - meggyógyulnak. Ezért szokás volt a viasz testrészek áldozása.

Szakonyfalu
információ: 94/534-006 :: www.szakonyfalu.hu

Szakonyfalu Szentgotthárdtól 6 kilométerre fekvő, csak egyetlen bekötőúton megközelíthető falu. Határának nagy része - a szakonyfalui erdőtömb - az Őrségi Nemzeti Park kiemelten védett területe. Az ide látogatóknak érdemes megtekinteni a római katolikus templomot, mely 1922-ben épült és 2002-ben felújításra került. A falu érdekessége, hogy sokáig az ország legnyugatibb pontjaként tartották számon, bár a térképre nézve kiderül, hogy sohasem volt az. Mivel a határsáv megnyitása előtt (1990) a ténylegesen legnyugatibb községet, Felsőszölnököt nehezen lehetett megközelíteni, a Magyar Természetbarát Szövetség az un. "nyugati pontot" a szakonyfalui erdészház közelében jelölte meg. E nyugati pont emléke - a kopjafa - még ma is ott áll.

Vasszentmihály
információ: 06 (20) 336-0861 :: www.szakonyfalu.hu

A község a Vörös és a Lahn patak találkozásánál terül el, természeti szépségben gazdag erdők övezik, kellemes kirándulási lehetőséget nyújtva az ide látogatóknak. Első okleveles említése 1336-ból származik. Nevét középkori eredetű, dombokon épült templomának védőszentjéről kapta, mely jelenlegi formáját a XVIII. század végén nyerte el, berendezése is ebbol az időből származik. A település közel 400 lelket számlál.

Eseménynaptár
2017 szeptember
H K SZE CS P SZO V
impresszum | jogi nyilatkozat